|
Minden Támogatónknak tisztelettel köszönjük adományát!
"…cseppenként telik meg a tenger!"
Tisztelt Támogatóink!
Köszönhetően az Önök megtisztelő és odaadó támogatásának a 2011. évben immáron 15.alkalommal hirdethettük meg a "Kék Madár Alapítvány a beteg gyermekekért" pályázatát súlyosan és tartósan fogyatékos gyermekek gyógyításának, rehabilitációjának támogatására, melyre 85 család nyújtotta be pályázatát 97 beteg gyermeknek kértek segítséget. Az Orvosi Bizottság javaslatait figyelembe véve a Kuratórium 59 gyermek támogatását hagyta jóvá, így 3.540.000.- (gyermekenként 60.000.-) forintot utaltunk a családok számlájára.
Tevékenységünkről - közhasznú beszámolónk, mérlegünk, támogatottak, támogatók stb. - részletesen is olvashatnak honlapunkon.
A Kék Madár Alapítvány és a Szervezőbizottság 2011-ben tizenkilencedik alkalommal rendezte meg Kalocsán a Kék Madár Fesztivált. Kalocsa és a környéke számára az év fontos művészeti eseménye ez a három napos rendezvénysorozat. Sokan jönnek, hiszen ma már - úgy gondoljuk, - nincsen olyan kalocsai polgár, aki ne tudná, hogy a jelenlétével is segíti a beteg gyermekeket, mivel a Fesztivál bevétele is az Ő támogatásukat szolgálja. A Fesztivál műsoráról minden támogatónknak küldtünk tájékoztatást és honlapunkon fényképeket is láthatnak rendezvényeinkről.
Néhány adat tájékoztatásul: az adójuk 1 százalékával támogatóktól 2011-ben 1.474.865.- Ft-ot kaptunk a Fesztivál bevétele 2.728.200.- Ft. volt, a többi pénzügyi adatunk majd a 2011. évi közhasznúsági jelentésünkben lesz megtekinthető.
Idén a XX. Kék Madár Fesztiválra készülünk, reméljük, hogy mindannyian eljönnek rendezvényeinkre!
Ismételten megköszönve támogatásukat és bizalmukat a 2012. évben jó egészséget és sok örömet kívánunk, tisztelettel:
Kalocsa, 2012. január 25-én
Dr. Réfy Miklós a kuratórium elnöke
Az Alapítvány Munkatársai és a Fesztivál Szervezői

Záradék a "Kék Madár Alapítvány a beteg gyermekekért" szövegéhez
Cseppenként telik meg a tenger. A Mi tengerünk is. Nem tudom ugyan pontosan, hogy hol van, pedig keressük sokan, azt hiszem mindannyian. Távol, vagy itt valahol, egyáltalán mekkora? Kis tavacska, vagy mindent beborító végeláthatatlan víztömeg?
Nem tudom, de sietünk, rohanunk tülekedünk, könyökölünk, botladozunk, sántikálink, hogy a partjára ülhessünk, csak legalább egy pillanatra, megláthassuk, egy fuvallatát elkaphassuk.
A Tenger fölött madarak köröznek, sokfélék: kicsik, nagyok, öklömnyiek, hatalmasak, zöldek, sárgák, s persze kékek is. Fürödnek a napsütésben, szállnak fel s alá, bíztatják a csüggedőket, s énekelnek szívünk örömére.
Vigyázzunk fészkeikre, kicsinyeik röptére, ne bántsuk Őket, s ha netán valamelyik a vállunkra repül, hallgassuk az énekét, ne zárjuk kalitkába egyiket se, a Kék Madarat se,
... s talán Egymást se.
Szóval, cseppenként telik meg a Tenger, de ha nem telik meg az se baj, csak ne száradjon ki soha.

Lakatos György fagottművész
Az Alapító
|